További finomságok

További finomságok

A hajóegységeket rövidítve is lehet jelölni. A beülok számát (vagyis az evezosök számát) számmal jelölik. Ezután egy jelölés következik, ami azt mutatja, párevezos vagy váltottevezos egységrol van-e szó – a párevezos egységeket egy „x” jelöli, a váltottevezos egységeket pedig az, hogy nincs jelük. Hogy az egység koksz, vagy nonkoksz-e, egy plussz- vagy mínuszjellel jelölik. Ez alapján tehát a 4x+ a kormányos négypárevezos, az 1x a szkiffet, a 4- pedig a nonkoksz négyest jelöli.

Az evezésben 1985-ben vezették be a súlycsoportokat: azóta különböztetnek meg könnyusúlyú és normálsúlyú versenyszámokat. A súlyhatárt felnott noknél 59 kg-nál maximálták, de csapategységben az átlagsúlynak 57,5 kg alatt kell lennie, míg férfiaknál ugyanezek a számok 72,5 illetve 70 kg. A szabály bevezetésével lehetoség nyílt arra, hogy a kisebb termetu evezosök reálisabb mezonyben indulhassanak és érmet szerezhessenek. Mára az edzésmódszerek fejlodésének köszönhetoen vízen egy jó könnyusúlyú nem sokkal marad el egy jó normálsúlyútól. Ez azért lehetséges, mert noha a könnyusúlyúak kisebb izomtömegük miatt lényegesen kisebb maximális és átlagteljesítmény leadására képesek, kisebb súlyuk miatt sokkal jobb teljesítmény/testsúly aránnyal rendelkeznek. A jó könnyusúlyú férfi evezos kb. 180–185 cm magas, testsúlya nem sokkal haladja meg a 75 kilogrammot, az átlaghoz képest hosszú kezei és lábai vannak. A könnyusúlyúak versenyen a mérlegelés elott – ami a futam startja elott két órával kezdodik és egy órával elotte van vége – izzasztással szabadulnak meg a felesleges kilóktól. A könnyusúlyú egységeket a versenykiírásokban a ks (lgw, a lightweight szó röviditésébol) betukkel jelölik.